Valóban Károsítja az Internet és az AI a Memóriát? Tudósok Megszólalnak

Egy friss jelentés a Nature oldalán vizsgálja a digitális technológia és az AI hatását az emberi memóriára, kihívást jelentve a félelmeknek, miszerint az internet eróziója aláássa a kognitív képességeket.

Míg a keresőmotorok, a GPS és az AI-alapú eszközök formálják, hogy az emberek hogyan tanulnak és emlékeznek, a kutatók szerint a memória hanyatlásáról szóló általánosító állítások túlzottak.

A Nature beszámol arról, hogy Adrian Ward pszichológus, az Austin Texasi Egyetem munkatársa milyen személyes tapasztalatai vannak a digitális navigációra való függőségéről. Miután egy hiba miatt nem tudta használni az Apple Maps-et, elveszett Austin ismerős részein. “Csak ösztönösen előveszem a térképet és azt csinálom, amit mond,” mondta.

Ez a technológiára való támaszkodás aggodalmat kelt a ‘digitális amnézia’ kapcsán, amely kifejezést egy szoftvercég alkotta meg, hogy leírja azt a jelenséget, amikor elfelejtünk információt, mert azt egy eszközön tároljuk. A Oxfordi Egyetem még a ‘brain rot’-ot is – egy olyan kifejezést, amelyet az elme hanyatlására használnak a jelentéktelen online tartalmak fogyasztása miatt – az év szavának nevezte meg 2024-ben.

Azonban a tanulmányok árnyalt képet festenek. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a technológia megváltoztatja az emlékezeti feladatokat: például a GPS használók kevésbé hatékonyan emlékeznek az útvonalakra. A Nature beszámol Ward saját tanulmányáról, amely szerint a Google használata felfújja az emberek tudásérzetét.

Az emlékezeti szakértő, Elizabeth Marsh a Duke Egyetemről azonban cáfolja a szélsőséges állításokat, és a Nature szerint “túlzásoknak” nevezi őket.

Az AI most már integrálva van a keresőmotorokba, ez pedig mélyreható hatást gyakorolhat a memóriára. Marsh megjegyzi: “Ez az egész ChatGPT dolog egy másik szintű technológia, ami nagyon különbözik attól, mintha csak beírnánk a Google böngészőbe, hogy ‘Mi a fővárosa Madagaszkárnak?’” – ahogy a Nature is beszámolt róla.

Az aggodalmak közé tartozik, hogy az AI elősegítheti a kognitív lustaságot, vagy akár hamis emlékeket is beültethet. A halott személyek digitális avatarjai—az úgynevezett ‘deadbotok’—szintén átformálhatják a személyes emlékezetünket. “Mintha egy olyan múltat állítanánk össze, amit soha nem tapasztaltunk meg,” mondja Andrew Hoskins az Edinburghi Egyetemről, a Nature beszámolója szerint.

Az az elképzelés, hogy az internet gyengíti a memóriát, elterjedt egy 2011-es tanulmány után, melyet a Columbia Egyetem pszichológusa, Betsy Sparrow vezetett. A kísérletekben részt vevők nagyobb valószínűséggel emlékeztek arra, hol tárolták az online tényeket, mint magukra a tényekre, egy jelenséget, amelyet a ‘Google hatásnak’ neveztek el, ahogy a Nature is beszámolt róla.

Azonban a későbbi ismétlési kísérletek vegyes eredményeket hoztak, ami vitát indított el a tanulmány következtetéseivel kapcsolatban.

Ward ezt a ‘kognitív tehermentesítés’ részének látja, amely során az emberek a memória feladataikat külső segédanyagokra bízzák. Ez előnyös lehet, mivel felszabadítja a kognitív erőforrásokat. Azonban a AI által generált összefoglalók a keresési eredményekben összezavarhatják a felhasználókat, és összekeverhetik az online tudást a sajátjukkal, ami helytelenül elhelyezett bizalomhoz vezethet, állítja a Nature.

Bár a tanulmányok megerősítik, hogy a technológia befolyásolja a memóriát bizonyos feladatok esetén, a Harvardon dolgozó Daniel Schacter azt állítja: “Nincs sok bizonyíték arra, hogy ezek a technológiák általános memóriavesztést okoznának,” – ahogy a Nature is beszámolt róla.

Ehelyett a kutatók azt javasolják, hogy a növekvő információ túlterhelés – és a természetes öregedés – nagyobb mértékben járulhat hozzá a memóriával kapcsolatos problémákhoz, mint maga az internet.