Azok az Emberek, Akik Végeláthatatlanul Görgetnek, Hajlamosabbak Hinni a Hamis Hírekben

Ha gyakran találod magad végtelenül görgetni, akkor nagyobb esélyed lehet arra, hogy az információhamisításnak bedőlj.

Azok az emberek, akik kényszeresen használják a közösségi médiát, jelentősen nagyobb valószínűséggel hisznek, foglalkoznak és terjesztenek hamis híreket, állítja egy új kutatás.

A kutatásban 189 fiatal felnőtt vett részt, akiknek valódi és hamis híreket tartalmazó keveréket mutattak be, mindezt közösségi média bejegyzések formájában. A résztvevők értékelték, mennyire találták hihetőnek mindegyik történetet, és jelezték, milyen valószínűséggel foglalkoznának a bejegyzéssel: kattintással, kedveléssel, hozzászólással vagy megosztással.

A kutatás 189 fiatal felnőtt számára mutatott be valódi és hamis híreket, szintén közösségi média bejegyzések formájában. A résztvevők értékelték a történetek hitelességét, valamint a bejegyzéssel való interakcióra való hajlandóságukat: kattintással, kedveléssel, hozzászólással vagy megosztással.

A kutatások azt mutatták, hogy azok az emberek, akik problémásan használják a közösségi médiát – amit a mindennapi életet zavaró túlzott és kényszeres viselkedésként definiáltak – hajlamosabbak voltak elhinni az álhíreket.

Ezek a résztvevők szintén inkább interakcióba léptek az álhírekkel. Általánosságban elmondható, hogy azok, akik sűrűn használják a közösségi médiát, aktívabbak voltak mindenféle hírtartalommal való interakcióban, függetlenül annak hitelességétől.

A problémás közösségi médiahasználat olyan függőségszerű viselkedést jelent, amely a közösségi médiához kötődik. Az érintettek hajlamosak szorongóvá vagy nyugtalanná válni, ha nem tudják elérni a fiókjaikat. Ráadásul hajlamosak túlzottan használni a közösségi médiát annak ellenére, hogy ez káros hatással van a jólétükre.

A kutatók szerint ezek az eredmények különösen aggasztóak egy olyan korszakban, amikor a hamis hírek gyorsan terjednek az interneten, befolyásolva mindent a közegészségügytől a demokratikus folyamatokig.

A kutatás a digitális írástudás képzésének javítását szorgalmazza annak érdekében, hogy a felhasználók képesek legyenek hamis információk észlelésére. A kutatók azt javasolják, hogy a közösségi média cégek implementáljanak azonosító rendszereket a sebezhető felhasználók észlelésére, majd korlátozzák hozzáférésüket a félrevezető információkhoz.

Továbbá, a kutatók azt tanácsolják, hogy a mentális egészségügyi szakembereknek prioritást kellene biztosítaniuk a közösségi média függőség kezelésének stratégiájában.

Azonban egy ilyen lépés valószínűtlennek tűnik, tekintettel arra, hogy a közösségi média platformok gazdasági érdekei a felhasználói interakció maximalizálásában rejlenek, és a hamis hírek gyakran a legnagyobb elköteleződést generálják.

Bár a tanulmány a főiskolai diákokra összpontosított és nem általánosítható minden korcsoportra, aláhúzza a kompulzív közösségi média használat és a hamis hírekben való hit erős összefüggését. Nem erősíti meg azonban a kauzális kapcsolatot.

A szakértők azt javasolják, hogy rendszeresen tartson szünetet a közösségi média használatából, és ellenőrizze az információ forrását, mielőtt megosztaná. Azok az emberek, akik órákat töltenek el gondolat nélkül görgetve a közösségi médiát, miközben drámai címsorokra reagálnak, hajlamosabbá válnak a hamis információk elfogadására.