Vélemény: Ausztrália betiltja a közösségi médiát a 16 év alatti gyerekek számára, vajon ez jó ötlet?

Az ausztrál kormány egy új törvényen dolgozik, amely megtiltaná a közösségi média platformok használatát a 16 évnél fiatalabb gyermekek számára, függetlenül attól, hogy a szülők egyetértenek-e vele vagy sem. Az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese által javasolt radikális intézkedést, mint a “világelső” kezdeményezést, aggodalommal fogadták, és globális vitát robbantott ki a témában.

Az intézkedés részletei és következményei még kidolgozás alatt állnak; a törvénynek várhatóan a jövő év végére kell hatályba lépnie. Amit már most tudunk, az az, hogy szankciók várhatók azokra a cégekre, amelyek nem tartják be az intézkedést, hogy ez mindenki számára kötelező lesz, és hogy az ausztrál kormány korazonosító rendszert fog kifejleszteni.

Sokan méltatják Albanese határozott álláspontját és úgy vélik, hogy a gyermekek valóban veszélyben vannak, és végül is a kormány kötelessége biztosítani a biztonságot és változásokat végrehajtani a helyzet orvoslása érdekében most.

Mások abszurdnak találják ezt az intézkedést és „összeesküvés-elméleteket” osztanak meg a felügyelettel és kontrollal kapcsolatban, ami valószínűleg szükségessé teszi a digitális azonosítók alkalmazását az életkor ellenőrzése érdekében. Több szakértő és aggódó polgár ugyanarra a következtetésre jutott: ez nem a megoldás.

De mi a „helyes út”? Itt van, ami kockán van.

A gyerekek mentális egészségének és biztonságának sürgős prioritása

Valószínűleg mindannyian egyetértünk Albanese fő gondolatával: a közösségi média függőséget okozó jellege a gyerekeknél (és a felnőtteknél) együtt jár azzal a kockázattal, amit a fiatal felhasználóknak jelent a fejlődésük kritikus szakaszaiban. Tennünk kell valamit ez ellen.

Szakértők és orvosok vészhelyzetnek nevezik a serdülők közötti jelenlegi mentális egészségi helyzetet. Sokan évek óta sürgetik a hatóságokat és kormányokat, hogy lépjenek közbe.

„A közösségi média kárt okoz a gyermekeinknek, és itt az ideje, hogy véget vessünk neki,” mondta az ausztrál miniszterelnök egy konferencián a múlt héten. Albanese válaszol a felhívásra, ő cselekszik.

De vajon ez a helyes út? Vegyesek az érzelmek.

Aki ellene van, emelje fel a kezét

Több mint 140 ausztrál és nemzetközi tudós közös nyílt levélben figyelmeztette Albanese-t és kabinetjét az intézkedésére.

“Az online világ olyan hely, ahol a gyerekek és a fiatalok információhoz jutnak, szociális és technikai készségeket fejlesztenek, kapcsolatot tartanak a családjukkal és barátaikkal, tanulnak a körülöttük lévő világról, és pihennek és játszanak” – áll a dokumentumban, amelyet olyan szervezetek írtak alá, mint az Ausztrál Gyermekjogi Munkacsoport, és prominens egyetemek professzorai. “Bármilyen korlátozás az digitális világban ezért gondosan kell, hogy legyen megtervezve, és aggodalomra ad okot, hogy a ‘betiltás’ túl durva eszköz a kockázatok hatékony kezelésére.”

Az elszigetelődés kockázata, különösen a kisebbségi csoportokhoz tartozó tinédzserek esetében, egy növekvő aggodalom az szakértők körében. Ausztráliában a tinédzserek 97%-a használja a közösségi médiát, és erre támaszkodnak kapcsolattartás céljából. De nem csak a gyerekek miatt aggodalmaskodunk.

Más állampolgárok attól tartanak, hogy Albanese intézkedése társadalmi ellenőrzési stratégia vagy olyan döntés, amely veszélyezteti az ausztrálok személyazonosságát és privát információikat. Sokan összeesküvés-elméleteknek nevezik ezeket, mások – beleértve olyan szenátorokat, mint a Zöldek szenátora, David Shoebridge – nagyon is valós aggodalmaknak nevezhetik őket.

“Ha kor-ellenőrzést kell végrehajtani, mindenkinek át kell esnie a kor-ellenőrzésen,” mondta Shoebridge néhány nappal ezelőtt a Szenátus Bizottságában, hogy kiemelje a digitális azonosítókkal kapcsolatos aggodalmakat. “Ez tulajdonképpen mindenkit érint, aki hozzáfér a közösségi médiához, így kell működnie, nem igaz?”

Mindenki, aki támogatja, emelje fel a kezét

Az ellenzéki Liberális Párt, miniszterek és más politikusok mellett a szülők tűnnek a fő támogatóknak – különösen azok, akiknek a gyermekei zaklatáson, bántalmazáson, függőségen, zsaroláson, és rosszabbon mentek keresztül.

Sonya Ryan, egy kibervédelmi kampányerő, másképp gondolja. Ő sajnos személyesen tapasztalta meg a kockázatokat: 15 éves lányát egy 50 éves pedofil ölt meg 2007-ben, aki tinédzsernek adta ki magát az interneten.

„A gyerekeket káros pornográfiával szembesítik, félrevezető információkat kapnak, testkép-problémákkal küzdenek, szextorziók, online ragadozók, zaklatások érik őket. Számtalan veszélynek kellene megpróbálniuk megfelelni, és a gyerekeknek egyszerűen nincsenek meg hozzá a szükséges készségeik vagy élettapasztalataik” – mondta Ryan az AP-nak.

Egy másik szociális média korlátozásokért küzdő aktivista, Robb Evans, támogatja a betiltást. Evans 15 éves lánya tragikus módon meghalt, és az étkezési zavarait a közösségi médiának tulajdonítja. Szerinte ezek a korlátozások megvédhették volna őt. “Livnek most már nincs hangja, de tudom, hogy változást akart elérni más fiatal lányok és étkezési zavarokkal küzdő emberek életében” – mondta az SBS News-nak. “A közösségi média nagy része ennek, és egyre rosszabb a helyzet a gyerekeink számára, ezért úgy érzem, ez egyszerűen a helyes dolog.”

Megvalósul – de mi a motiváció?

Míg a politikusok, szervezetek és szülők arról vitatkoznak, mi a helyes és mi a rossz, a gyerekek hangja alacsonyabb hangerőn szólal meg.

„Mint a Z generáció tagja, a közösségi média többféleképpen formálta az életemet, mint ahogy azt számba tudnám venni,” írta a diákaktivista Jess Travers-Wolf a The Guardian számára, ellenzésként Albanese intézkedésével szemben. “Soha nem ismertem a világot közösségi média nélkül. Alapvető a gyerekeknek megtanítani, hogyan éljenek együtt a közösségi médiával, nem pedig tiltani őket attól.”

Elgondolkodtatott: Vajon szánunk-e időt arra, hogy belehelyezzük magunkat e fiatal generáció helyzetébe? Azért “büntetik” őket, amit minden gyerek – egy nem-szigorú háztartásban – csinálna bárhol a világon: használni, tanulni, alkotni és kommunikálni a közösségi média által.

Az Alfa generáció egy digitális világban nőtt fel, képernyőkhöz kapcsolódva, és szüleik és a társadalom okostelefonoktól való függőségét és ráutaltságát figyelve születésüktől fogva, és most az életük fog változni.

A kormányzat el fog venni tőlük valamit, amit szeretnek, amit becsben tartanak, amibe időt és energiát fektetnek: követőket, kreatív videókat, szórakozást, virtuális közösségeket, és a kommunikációt a barátaikkal és családtagjaikkal.

Egy gyász folyamat várható, amit senki sem vesz figyelembe, és egy büntetés, aminek eddig még nem látszanak a jutalmak a horizonton. Mik a jelentkező intézkedések előnyei, eltekintve a várhatóan jobb mentális egészségtől ebben a társadalmi kísérletben? Hol van a szabad hozzáférés a parkokhoz, a sporttevékenységekhez, vagy az új izgalmas és modern oktatási programokhoz számukra?

Minden arra utal, hogy a TikTok, Instagram, X, Threads, Facebook, Snapchat, és talán a YouTube tiltása közelgőben van – eldöntött tény – de talán a sikeres eredmény elérésének középpontját rossz irányba helyeztük.