Volt OpenAI Kutató és Jelentő Halottan Találták

Egy korábbi OpenAI kutató, aki később jelentő lett, a 26 éves Suchir Balaji, holtan találták meg egy San Francisco-i lakásban – erősítették meg a hatóságok, ahogy azt először a The Mercury News számolt be róla.

A rendőrség november 26-án találta meg Balaji holttestét, miután egy szociális ellenőrzési kérést kaptak. A San Francisco-i orvosszakértői hivatal öngyilkosságnak minősítette a halálesetet, és a nyomozók nem találtak semmilyen gyanús körülményt – közölte a BBC.

Halála előtti hónapokban Balaji nyilvánosan bírálta az OpenAI gyakorlatait. A cég jelenleg több pert is visel adatgyűjtési módszerei miatt.

Nemrégiben részt vettem egy NYT cikkben a fair use-ról és a generatív AI-ról, és arról, hogy miért vagyok szkeptikus, hogy a “fair use” valószínű védekezés lenne sok generatív AI termék számára. Írtam is egy blogbejegyzést (https://t.co/xhiVyCk2Vk) a fair use apró részleteiről és arról, hogy miért…

— Suchir Balaji (@suchirbalaji) 2024. október 23.

Egy közelmúltbeli interjúban a New York Times-szal, Balaji úr azt mondta, hogy az AI által jelentett fenyegetéseket azonnalinak és jelentősnek látja. Úgy érvelt, hogy a ChatGPT és hasonló csevegőrobotok aláássák az egyének, vállalkozások és internetes szolgáltatások kereskedelmi életképességét, amelyek eredetileg létrehozták a digitális adatokat, amelyeket ezek a rendszerek betanulnak.

Az OpenAI, a Microsoft és más cégek azt állítják, hogy az AI rendszereiket internetes adatokon való betanulás a “fair use” doktrína alá tartozik.

Ez a doktrína négy tényezőt vesz figyelembe, és ezek a vállalatok azt állítják, hogy megfelelnek a kritériumoknak, beleértve a szerzői jog által védett művek jelentős átalakítását és azt, hogy nem versenyeznek közvetlenül azonos piacon ezekkel a művekkel.

Balaji úr nem értett egyet. Azt állította, hogy olyan rendszerek, mint a GPT-4, teljes másolatokat készítenek a tréning adatokból. Bár olyan vállalatok, mint az OpenAI, programozhatják ezeket a rendszereket úgy, hogy vagy reprodukálják az adatokat, vagy teljesen új kimeneteket hoznak létre, a valóság, szerinte, valahol a kettő között van, ahogy a The Times is beszámolt róla.

Balaji úr egy esszét tett közzé személyes weboldalán, amelyben, ahogy ő fogalmaz, matematikai elemzést kínál állítása alátámasztására. „Ha hiszel abban, amiben én, egyszerűen csak el kell hagynod a céget,” mondta, ahogy a Times cikke alapján számolt be róla.

Balaji úr szerint a technológia megsérti a szerzői jogot, mert gyakran közvetlenül versenyez azokkal a művekkel, amelyeken kiképezték. A generatív modellek, amelyeket az online adatok utánzására terveztek, szinte bármit helyettesíthetnek az interneten, a hírcikkektől az online fórumokig, ahogy a Times cikke is jelentette.

Balaji halálát mindössze egy nappal azután jegyezték, hogy egy bírósági beadványban azonosították őt mint olyan személyt, akinek szakmai anyagait az OpenAI áttekintené egy több szerző által a startup ellen benyújtott per kapcsán, jegyezte meg a Forbes.

A jogi aggodalmakon túl Balaji úr figyelmeztetett, hogy az AI technológiák rombolják az internetet. Amint ezek az eszközök felváltják a meglévő szolgáltatásokat, gyakran hamis vagy teljesen kitalált információkat generálnak – egy jelenséget, amit a kutatók “hallucinációknak” hívnak. Balaji úr úgy vélte, hogy ez a változás rossz irányba változtatja az internetet, jelentette a Times.

Bradley J. Hulbert, egy szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvéd, megjegyezte, hogy a jelenlegi szerzői jogi törvényeket sokkal korábban hozták létre, mint ahogy az AI technológia megjelent, és hogy eddig még egyetlen bíróság sem döntött arról, hogy a ChatGPT-hez hasonló technológiák megsértik-e ezeket a törvényeket, ahogyan arról a The Times is beszámolt.

Hangsúlyozta a törvényhozási intézkedések szükségességét. „Tekintettel arra, hogy az A.I. olyan gyorsan fejlődik,” mondta, „ideje, hogy a Kongresszus lépjen.” Mr. Balaji egyetértett ezzel, és kijelentette: „Az egyetlen kiút mindebből a szabályozás,” – jelentette a The Times.