Videójátékok terápiás előnyei skizofréniás betegeknél

Egy a Németországi University Medical Center Hamburg-Eppendorf által nemrégiben közzétett kutatási tanulmányban arról számoltak be, hogy a videojáték-tréning javíthatja a kognitív funkciókat és a neuronális plaszticitást a skizofréniás betegeknél.

A kutatócsoportot Maxi Becker vezette, aki 95 skizofréniás beteget toborzott a vizsgálathoz, és összehasonlította őket egy 82 fős egészséges kontrollcsoporttal. A résztvevőket véletlenszerűen három csoportra osztották: egyik csoport 3D videojátékot (Super Mario 64) játszott, a másik 2D videojátékot (New Super Mario Bros), míg a harmadik csoport e-könyvet olvasott (aktív kontrollcsoport, 13 könyvből választhattak). Mindenki a ráosztott tevékenységet végezte napi 30 percen keresztül, nyolc hétig.

A nyolchetes időszak előtt és után a kutatók értékelték a résztvevők kognitív funkcióit és mentális egészségét. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) is használtak az agyi kapcsolatokban bekövetkező változások mérésére.

Összességében az eredmények biztatóak voltak. Mind a 2D-s, mind a 3D-s videojáték csoportok jelentős javulást mutattak a fenntartott figyelem terén a kontrollcsoporttal összehasonlítva.

Ezek a javulások összefüggésben voltak az agy hippokampusza és prefrontális kérgének (HC-PFC) közötti fokozott funkcionális kapcsolatokkal, amelyek elengedhetetlenek az figyelem és végrehajtó funkció számára. Ez az eredmény különösen releváns, mivel a HC-PFC kapcsolat megszakadása következetesen kapcsolatban áll a kognitív károsodással a skizofréniában.

Megjegyzendő, hogy a tanulmány szintén jelentést tett a negatív tünetek és az általános pszichopatológia javulásáról, ahogy azt a PANSS skála mérte, amely olyan tényezőket is magában foglal, mint a depresszió, szorongás és a szándékzavar, mások mellett. A páciensek szintén nagyobb mentális egészségügyi felépülést jelentettek, mint a kontrollcsoport.

Bár az e hatás mögött meghúzódó pontos mechanizmus nem tiszta, a kutatók azt javasolják, hogy ez talán a videójátékok általános igényeinek köszönhető. Ezek közé tartozik a folyamatos és célorientált interakció, az ösztönző és játékelemek, valamint a jutalmazó aspektusok, amelyek potenciálisan növelhetik a dopamin szintet az agyban. Érdemes megjegyezni, hogy a prefrontális kéregben tapasztalt dopaminhiányt gyanítják a skizofrénia negatív tüneteinek összefüggésében.

Ezenkívül a kutatók elismerték, hogy a videójáték-intervenció hatásai nem mutattak jelentős különbséget a 2D és 3D feltételek között, ami arra utal, hogy a játék specifikus típusa kevésbé fontos, mint az általános kognitív elkötelezettség, amit nyújt.
Bár az eredmények ígéretesek, a szerzők elismerik néhány korlátot. Például a mintanagyságot, amely a lemorzsolódások miatt csökkent, különösen a súlyosabb tünetekkel rendelkező betegek között. Ez arra utal, hogy a jövőbeli tanulmányok előnyt kovácsolhatnak abból, ha stabilabb betegekre összpontosítanak, vagy akár magas kockázatú egyének bevonását is megfontolják.

Ezenkívül a megfigyelt hatások mérsékeltek voltak, ami azt jelzi, hogy a videójátékokat kiegészítő kezelésként kell tekinteni a gyógyszeres kezelés és terápia mellett, nem önálló megoldásként. További kutatásra van szükség a működési mechanizmusok teljes elemzéséhez és a potenciális előnyök feltárásához e szélesebb népesség számára.

Összességében ez a tanulmány kezdeti bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a videójáték tréning hasznos beavatkozás lehet a skizofréniában. Alacsony költségű, lebilincselő és potenciálisan hatékony eszközt kínál a kognitív funkciók javítására, a tünetek csökkentésére és a mentális egészség helyreállításának elősegítésére a skizofréniás betegeknél. A jövőbeli kutatások további lehetőséget adhatnak a potenciáljának feltárására és a használatának finomítására e bonyolult mentális rendellenesség esetében.