Ritka Méh Felfedezése Megállítja a Meta Nukleáris Energia által Működtetett AI Adatközpontjának Terveit

A Meta terveit, hogy az USA-ban atomenergiával működő mesterséges intelligencia adatközpontot építsen, nehezítik a tervezett helyszínen felfedezett ritka méhfajta miatt, ahogy a Financial Times (FT) hétfőn beszámolt róla.

A projekt célja az volt, hogy az adatközpontot egy már meglévő atomerőmű üzemeltetőjétől származó, kibocsátásmentes elektromossággal lássák el, és ezzel támogassák a cég mesterséges intelligencia kezdeményezéseit. Azonban bonyodalmak adódtak a környezetvédelmi és szabályozási akadályok miatt, különösen miután a tervezett helyszín közelében veszélyeztetett méhfajtát azonosítottak, mint ahogy az FT megjegyezte.

A nemrégiben tartott összes kézben lévő találkozón Zuckerberg jelezte, hogy ez a megállapítás jelentősen bonyolítja a projektet, potenciálisan késleltetve vagy teljesen megakadályozva a terveket.

Az Egyesült Államokban tucatnyi méhfajtát veszélyeztetettnek vagy kockázatosnak minősítenek, ami megnehezíti annak meghatározását, hogy melyik specifikus faj okozta a Meta projekt visszaesését és a felfedezés helyét, ahogy azt a Popular Science (PS) is beszámolta.

Ez a visszaesés abban az időben következik be, amikor a Meta versenytársai – az Amazon, a Google és a Microsoft – sikeresen megállapodásokat kötöttek atomerőművekkel, hogy kielégítsék adatközpontjaik növekvő energiaigényeit, amelyek elengedhetetlenek az energiaigényes AI modellek képzéséhez, mint ahogy ezt az FT is megjegyezte.

Érdemes megjegyezni, hogy egy AI lekérdezés akár tízszer annyi energiát is felhasználhat, mint egy szokásos Google keresés, ami aláhúzza a megbízható energiaforrások szükségességét, ahogyan az FT is beszámolt róla. A PS becslések szerint egyetlen AI által vezérelt keresőleírás annyi energiát igényel, mintha egy villanykörtét 20 percen keresztül tartanánk égve.

Az Egyesült Nemzetek jelentése szerint az AI jelentős környezeti kihívásokat jelent az adatközpontokra való támaszkodása miatt. Ezek az intézmények óriási mennyiségű nyersanyagot igényelnek az elektronikai eszközök számára, hozzájárulnak a veszélyes elektronikai hulladék keletkezéséhez, nagy mennyiségű vizet fogyasztanak a hűtéshez, és jelentős energiát igényelnek, elsősorban fosszilis tüzelőanyagokból származóan.

„Még mindig sok olyan dolog van, amit nem tudunk az AI környezeti hatásairól, de azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak, aggasztóak” – mondta Golestan Radwan, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának fő digitális tisztviselője. „Biztosítanunk kell, hogy az AI bolygóra gyakorolt nettó hatása pozitív legyen, mielőtt nagy mértékben alkalmaznánk a technológiát” – tette hozzá.

Ennek ellenére a Meta továbbra is vizsgálja a szénmentes energia alternatív megállapodásainak lehetőségeit, beleértve a nukleáris opciókat is.

Bár a nukleáris energia stabil energiaforrásként jelenik meg, amely elengedhetetlen a technológiai óriások közötti folyamatos versenyben, szembesül kihívásokkal, beleértve a magas előzetes költségeket és a hosszadalmas építési idővonalakat. A kritikusok továbbá aggályokat vetnek fel a toxikus radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésével kapcsolatban, ahogyan azt a FT is megjegyezte.

Zuckerberg, aki befektetői nyomásnak van kitéve, hogy demonstrálja a Meta AI-befektetéseinek életképességét, csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államokban rendelkezésre álló korlátozott atomenergia-lehetőségek miatt, különösen ahogy Kína felgyorsítja atomenergia kezdeményezéseit, ahogy azt az FT is megjegyezte.

Ha a Meta üzlet megtörtént volna, az cég lett volna az első nagy tech cég, amely atomenergiát használ az AI adatműveletekhez, ahogy az FT is beszámolt róla.